csak, mert csak.

Vajon mi a különbseg Harry Gregson-Williams es James Newton Howard között?

Semmi.



Szerintem a filmzenen belül a thriller/horror kategoria nagyon erdekes. A többi müfaj nem kevesbe..., de most nem ez a tema. Azt persze nem is reszletezve, hogy a filmzene mennyiben jarul hozza egy film sikerehez/elvezhetösegehez.

Söt. Azt sincs ertelme ragozni, hogy elviekben milyennek kell lennie egy thrillerzenenek. Nade:



The Lookout (James Newton Howard)



Azt mondjak: "feszült tempoju thriller". Meg nem lattam. Valszeg az. De hogy ez a zenejeböl nem derül ki, az biztos. Ez meg nem lenne baj, vannak izgalmas filmek, amik pont a kep-zene kontraszt miatt lesznek kivaloak. De, ha valaki ezt a Soundtracket meghallgatja (elejetöl a vegeig, warning!), legfeljebb elalszik. Bizonyara nagyon dramai film ez, es mely következteteseket lehet levonni belöle, a zene viszont ebben sem segit.

Annyit hallunk, hogy J.N. Howard fantasztikusan tudja alkalmazni a többek között a Deja Vu-böl (H. Gregson-Williams) ismert "hangszerelest". Gratula. Ennek megfelelöen folyamatos, konkretan zenekari elöadast talan nem is hallani. Jo dolguk volt a mixereknek. Effekthalmaz nagyjabol 2 dallammal. Ennyi.

Ami meg idegesitöbb, hogy az összes trackben ott a gitar. Ja, valaki nagyon szepen tud gitarozni a filmben is. Nade vegig ezt csinalja? Ha nem, akkor ez a fö zenei vonulata a filmnek? CSAK?

1, max. 2 feszült (de az is eröltetett) vonosszekvancian kivül: Deja Vu effektek es gitar. Megintcsak: ennyi.

Nos, elvegre a Deja Vu-ben is az idö-emlekezet dramatizalasan kinlodnak. Jimmy megkapta a feladatot tehat. Kölcsönözzel bazmeg a Zimmer-kartelltöl szareffekteket, plusz irjal mar valami dallamot is, hogy különbözzön. Ja, es gitar az legyen benne.



Egyetlen track: Fantasy (jaj, a zongora dominal benne!). A 4. az albumon. Ez emlekezteti az embert James Newton Howardra, az alapvetöen könnyüzene-szerzöre, aki _egyedülallo_ dallam- ES ritmusvilagaval kiemelkedett a "tucatmusicmakerek" közül, es valt a kedvencemme.

Barcsak az maradna.